2018. október Rodosz, Kárpáthosz
(Minden oldalunkon, ha homályos a fotó, az a böngészőtök beállítása miatt van. Zoomoljatok ki kicsit, mert úgy adja az általam tervezett valódi nézetet. Nálunk pl. a Firefoxban 80%-ra van kicsinyítve.)
Lobrigo egy Naver 29-es vitorlás. Néhány kép róla:
Orrkabin:
Jabsco wc:
Navigációs asztal, koporsóágy:
A bejárat:
2-hengeres Nanni dízelmotor:
2018. okt. vége Rodosz szigete, Lindosz település
Rodosz szigetén található Lindosz település, ami egyik kedvenc horgonyzóhelyünk lett a görög szigetvilágban. Nyáron nem lehet itt horgonyozni, de ősszel élvezhetjük a tágas öblöt a homokos stranddal, a fehérfalú házak fölött őrködő Akropolisz látványával. Itt ismerkedtünk meg Lobrigóval, ami ekkor még Dénes egykori svájci munkatársának a hajója volt. 7 évvel ezelőtt ő vette meg Mr. Frumble, alias Bukdács úr hajónkat a Karib-tengeren, most mi vettük meg az ő hajóját. Lobrigo annyira azért nem volt ismeretlen a számunkra, mert Thiemo is (mások is) Dénes segítségét kérte pár éve, amikor a Földközi-tengeren akart magának egy vitorlást. Dénes ezt javasolta neki :-)
Rodosz a macskák szigete, méghozzá a jó módban élő macskáké. Fotó róluk, hogy ezt ne felejtsük el.
És a kopogtatók a kapukon, na azok még a franciáknál váltak a kedvenceimmé, amikor Nizzában éltünk Álmi születése előtt. Bárhol látok egyet, mint egy gyerek, ki kell próbálnom.
Este kivilágítva még látványosabb az Akropolisz a fehérre meszelt házakkal:
2018. okt.-nov. Kárpáthosz szigete, Diafani, Olympos, Tristoma
Lindoszból a gyenge szélnek köszönhetően két nap alatt jutottunk Kárpáthosz szigetére, Diafani településre, úgy hogy egyet horgonyoztunk a rodoszi Prasomisi Kite Beach előtt.
Diafani Kárpáthosz szigetén:
Dénes vizet hoz a rakpartról:
A vitorlázás mellett persze volt egyéb célunk is. Olvastuk, hogy van a közelben egy hegyi település, aminek a látványa megéri a túrát. Másnap a sziget keleti partjáról az illatozó füge- és olajfák között feltúráztunk a 250 méter magasan fekvő Olympos nevű településre, ami a sziget nyugati oldalán fekszik. A kalózoktól elrejtve élték elzárt életüket az apró település lakói a hegyek takarásában. Az egyik lakóval beszélgettünk, akiről kiderült, hogy a fia Szegeden végzett az Orvostudományi Karon, és jelenleg Athénban orvos. Ő mondta, hogy kihalófélben van Olympos, alig van már gyerekes család, és a szülők, ahogy ő is tette, amint elég nagyok lesznek a gyerekek, Athénba vagy Rodoszra küldik őket tanulni. Már csak nyaralni járnak vissza.
Már a településhez közeledve feltűnt, hogy mennyi kis kápolna épült mindenfelé. Olyan sok volt belőlük, hogy meg is jegyeztük, minden családra jut egy. Tőle tudtuk meg, hogy valóban a családok építtetik, többet is életük során, ha van rá pénzük, pl. az ő családja tíz körül jár. Betegségből kigyógyultak, katasztrófától megmenekültek hálából, a betegségben szenvedők, katasztrófával sújtottak könyörögésképpen a baj elhárításáért.
Megismerkedünk később a nap során egy hoteltulajdonossal Diafaniban, aki New Yorkban dolgozott korábban kőművesként. Ő egyáltalán nem vallásos, egy kápolnát se építtetett. Fiatalon ment ki New Yorkba, ott sikerült szép pénzt összegyűjtenie, az amerikai életmód megtetszett neki, de hazajött házasodni, hotelt és turistahajót vett, azóta a turizmusból él, de nagyon bánja, hogy visszajött. Az egyik lányával találkozunk itt Olympos településen. A polgármesteri hivatalban dolgozik.
A csacsiknak a szigeteken még ma is fontos szerep jut:
Következő nap Tristomához vitorláztunk a sziget Ny-i oldalára. A mélységet figyelve a Szária és Kárpáthosz szigetek közötti szűk átjárón át kerültük meg Kárpáthoszt északról, és egy újabb keskeny átjárón át jutottunk be az öbölbe, aminek a mélyén rejtőzik néhány ház, ahol halászok élnek. Mi az öböl elején dobtunk horgonyt, és túrázva jutottunk el a házakhoz.
Bejelöltem pirossal, ahol mi horgonyt dobtunk. Éjszaka bejött két halász is, a közelünkben dobtak horgonyt, rendezgették a hálóikat, pihentek, aztán mentek vissza halászni.
Úsztunk a 19 fokos vízben, melegítettünk édes vizet, hogy hajat moshassak a kokpitban, aztán túrázni indultunk a birkák lakta sziklás, kopár hegyoldalban.
Másnap visszavitorláztunk jó szélben Rodoszra. Útközben megettük néhány gránátalmát azokból, amiket a hoteltulajdonos a fájáról szedett nekünk. Imádom.
Én Lindoszon kiszálltam, Dénes innen újra Kárpáthosz felé vette útját, míg végül eljutott Kréta szigetére, ahol Rethymnóban a legolcsóbb szállást találta a hajónak a téli hónapokra.